XV. Fejezet - A moll skála

2013. október 10. 08:04

Tiszta, vagy természetes moll skála bármely hangról indítható. Szerkezetét tekintve csak tiszta és moll hangközökből áll, kivéve a második hangot, mert ez a moll skálában is Dúr szekund. Hangjai tehát: egy egész, egy fél, két egész, egy fél, majd két egészhang távolságra helyezkednek el. Ez tulajdonképpen megegyezik a Dúr hangnem VI. fokáról indított eol skálával, mely egyben azt is jelenti, hogy a hangok – sorrendjüktől eltekintve – azonosak a Dúr skála hangjaival.

 

A természetes moll skála

Ahhoz hogy megértsük, hogy ennek ellenére a természetes moll miért alkothat önálló hangnemet, ki kell térnünk néhány összefüggésre, melyek rávilágítanak a két skála és a skálákra épített akkordok kapcsolatára. Vizsgáljuk meg például a természetes a-moll és a C- Dúr skálák azonos fokain elhelyezkedő hangok egymáshoz való viszonyát. Megállapíthatjuk, hogy a természetes moll és a Dúr skála azonos fokain elhelyezkedő hangok között mindig terc távolság mutatkozik. A skálák ilyen jellegű együtthaladását párhuzamosságnak nevezzük, vagyis a C-Dúr párhuzamos az a-moll skálával. A Dúr skála alaphangja mindig egy moll (kis) terccel van magasabban, mint a vele párhuzamos moll skála alaphangja.

A diatonikus skálák (a Dúr és a moll skálák) közötti kapcsolat annál erősebb, minél több közös és minél kevesebb különböző hangjuk van. Tehát a C-Dúr skála elsősorban a természetes a-moll skálával és ennek módosított alakjaival áll a legközelebbi rokonságban. Ez természetesen önmagában nem elegendő ahhoz, hogy önálló moll hangnem jöjjön létre, de a két skála közötti erős kapcsolatot jól kifejezi. A látványosabb magyarázatot akkor kapjuk meg, ha egy időben vizsgáljuk a két skálára építhető akkordokat, és összevetjük az őket alkotó hangokat. Ekkor azt az észrevételt tehetjük, hogy az azonos fokokon elhelyezkedő akkordoknak két azonos hangjuk is van, és az alaphangjaik mindig terc távolságra vannak egymástól. Ezt a kapcsolatot két akkord között, tercrokonságnak nevezzük. Ettől kisebb különbség gyakorlatilag nem létezik két különböző nevű akkord között, hiszen bármely további hasonlóság esetén, már ugyanazt a nevet kéne kapniuk. Ezért a tercrokonság a legerősebb, legszorosabb kapcsolat, mely két akkord között létrejöhet. Az így kialakult akkord-sorozat már képes önálló moll hangnemet létrehozni, mivel a skála egyes fokain leváltja, és behelyettesíti a Dúr hangnem akkordjait, megváltoztatva ezzel harmonikus (összhangzati) és melodikus (dallami) szerepüket egyaránt. Végeredményben, a moll akkord-sorozat tölti be az összes olyan funkciót az így létrejött sorozatban, melyek meghatározzák magát a hangnemet. (Az akkordok harmonikus és melodikus szempontból betöltött szerepét részletesen tárgyaljuk a fő- és mellékhármashangzatok című fejezetben.)

A akkordok közötti tercrokonság jól megfigyelhető a táblázatban, a TAB-ban és az ötvonalas rendszerben egyaránt.

A természetes moll skála és az erre épített hármashangzatok sora azonban koránt sem nyújtja azt a tökéletesség érzetet, melyet megszokhattunk a Dúr skála esetében. Nem is nyújthat kellő változatosságot, hiszen a skálahangok sorrendjüktől eltekintve megegyeznek a Dúr skálával és az erre épített hármashangzatokkal. A két skálát hangzás útján összehasonlítva észrevehetjük, hogy a Dúr skála befejezettebb, kerekebb egészt alkot melyben a skálahangok egyértelműbben törekednek az alaphang felé, mint a természetes moll skála esetében. Ennek oka az utolsó előtti és az utolsó hang között lévő félhang távolság. Így a hetedik hang előkészíti, felvezeti a nyolcadik, vagyis az alaphangot. Ezért az alaphangtól félhang távolságra lévő hetedik hangot vezérhangnak (vezetőhang) nevezzük. A természetes moll skála esetében a hetedik, nyolcadik hang között egész hang távolság található és így vezérhang híján nem is érezzük oly erősnek a skálahangok alaphangba való törekvését. Amennyiben vezetőhangot akarunk létrehozni, emelnünk kell a természetes moll skála hetedik hangját félhanggal. Így az utolsó előtti és az utolsó hang között, félhang távolságot hozunk létre, ezzel erősebbé téve a skálahangok alaphangba való törekvését és az abban való megnyugvását. Az így létrhozott skálát harmonikus moll skálának nevezzük.


A harmonikus moll skála

Ennek megfelelően a skálahangok közötti hangköztávolságok a következő képpen alakulnak:

Itt ismét meg kell állnunk egy rövid magyarázat erejéig, melyben egészen a kezdetekig kell visszalépnünk. Egy hang megszólaltatásakor  bár csak az adott hangot halljuk, vele együtt megcsendül a felharmonikus vagy részhangok egész sora is. Ennek vizsgálata közben kiderül, hogy a természetes felhangok rendszerében, minden megszólaló hanghoz, elsősorban és legerősebben a Dúr skálát alkotó részhangok társulnak. Vagyis a Dúr skála az, amely a legtermészetesebb, leginkább magától értetödő hangzást képes produkálni. Ezért fordulhat elő az, hogy egy Dúr hangközzel, a Dúr szeptimmel tökéletesítjük a természetes moll skála hangzását. Ugyanakkor a harmonikus moll skála, a beavatkozás után elveszíti az eddig szigorúan megtartott egész és fél hangokból épülő sorozatot, hiszen VI. és VII. hangjai között másfél hang távolság jött létre. Ez a későbbiekben további módosításokat tesz majd szükségessé, melyek során kiegyenlítődik ez a nagynak nevezhető lépés.

Mielőtt azonban elébe vágnánk a történéseknek, lássuk ezen skála ujjrendi megvalósításának lehetőségeit, a hagyományos és a húronként három hangot tartalmazó ujjrendek segítségével, valamint a módosítás után létrejövő akkord-skálát és az akkordok fogásait.

Nézzük ugyanezt egy statikus ábrán:

Lássuk a harmonikus moll skála húronként három hanggal játszható ujjrendjeit. Itt már nincs megadva, hogy melyik hangról indul a skála rendszer, hiszen bármely hangról indíthatjuk azt. Az alaphangok helyét minden esetben a vastagított piros körök jelölik.

1. pozíció 2. pozíció 3. pozíció 4. pozíció 5. pozíció 6. pozíció 7. pozíció

Íme mindez nagyobb méretben is...

Letölthető tartalmak

  1. Harmonikus am skála hagyományos ujjrendjei
  2. Harmonikus am skála húronként 3 hangos ujjrendjei

Letölthető tartalmak

  1. Egyszerű szinkron gyakorlat harmonikus moll skálában, váltott pengetéssel (2. gyakorlat)
  2. Egyszerű szinkron gyakorlat harmonikus moll skálában, váltott pengetéssel (3. gyakorlat)
  3. Egyszerű szinkron gyakorlat harmonikus moll skálában (nyolcad-triola-tizenhatod használatával (6. gyakorlat)


A harmonizálás és az akkordfogások létrehozása

Lássuk miként hat az akkordokra a hetedik hang megemelése. Három akkord megváltozását is eredményezi. Ennek oka, hogy a skála valamennyi hangja szerepel egyszer alaphangként, egyszer tercként és egyszer kvintként. A hetedik hang módosításával egyidejűleg három akkord változását idézzük elő. Megfigyelhetjük, hogy az I. II. IV. és VI. fokokon nem történik változás, mivel ezekben az akkordokban nincs szerepe a felemelt g hangnak.

Ugyanakkor a III. fokon található eddigi C Dúr akkord kvintje g hangról giszre módosult, ezért a szerkezete: Alaphang - Dúr terc - Kvint (Dúr hármashangzat) hangözökről, Alaphang - Dúr terc - Bővített Kvint (Bővített hármashangzat) hangközökre módosult.

Az V. fokon korábban található em akkord terce g hangról giszre módosult, ezért a szerkezete Alaphang - moll terc - Kvint (moll hármashangzat) hangözökről, Alaphang - Dúr terc - Kvint (Dúr hármashangzat) hangközökre módosult.

Míg a VII. fokon korábban található G Dúr akkord alaphangja g hangról giszre módosult, ezért a szerkezete: Alaphang - Dúr terc - Kvint (Dúr hármashangzat) hangözökről, Alaphang - moll terc - szűkített Kvint (szűkített hármashangzat) hangközökre módosult.

Nézzük mindezt a teljes hangnemet bemutató táblázatban is.

Megállapíthatjuk továbbá, hogy bármely harmonikus moll skálára épített hangnemben az akkordok sorozata ugyanígy alakul majd: moll–szűkített–bővített–moll–Dúr–Dúr–szűkített–moll. A hangközök távosága pedig: 1 egész, 1 fél, 2 egész, 1 fél, másfél, 1 fél.

Fontos megjegyezni a következőket! Ebben a hangnemben már nem nyújtanak tökéletes összhangzati (harmonikus) érzést a hármashangzatok. Pl.: a II. és a VII. fokon található szűkített hármashangzatok négyeshangzat formájukat elnyerve két teljesen különálló akkorddá - félszűkített, melynek jele: m7(5b), illetve a teljesen szűkített, melynek jele: az áthúzás nélküli kör O - vállnak. Az áthúzott kör minden esetben a félszűkített akkord jele, de négyeshangzatok eképpen jelölésénél az áthúzott kör mögött még 7-es számmal is jelöljük, hogy négyeshangzatról van szó. Illetve így jelöljük a szűkített hármashangzatot is, hiszen azok bármely formájukban is félszűkítettnek minősülnek. Mivel azonban a négyeshangzatokat csak a későbbiek során tanuljuk, az egyszerűség és a szerkezeti érthetőség miatt most még csak a hármashangzatokkal dolgozzunk.

Lássuk a táblázatban szereplő a – moll hangnem hármashangzatainak kibontását az akkordok alaphelyzetében. Az első sorban az egyes akkordok (hármashangzatok) minden hangja más-más húrra esik. A második sorban az alaphangot találjuk a mélyebb húron, mig a tercet és a kvintet a magasabb húron. A harmadik sorban pedig az alaphang és a terc esik a mélyebb húrra, míg a kvint a magasabb húrra.

Az akkordok (hármashangzatok) sorozata mindhárom sorban azonos:

                    am            szűkített hármash.  C bővített         dm                          E                      F            gisz szűkített hármash.     am    

Nézzük meg a harmonikus skálához igazított a – moll hangnem akkordjainak összes matematikai lehetőségét úgy, hogy csak a megismert öt Dúr, öt moll, öt szűkített és két bővített fogást alkalmazzuk. A felső sorban, a skála hangjait találjuk, az alatta elehlyezkedő sorban az ujjrendjeit, alatta pedig a hangnem akkordjait. 

Ugyanez egy táblázatban. A felső sorban, a skála hangjait, alatta az ujjrendjeit találjuk. Az alatta elehlyezkedő sorokban pedig a hangnem akkordjait. Amennyiben az oszlopokat olvassuk, az adott ujjrendben felállítható akkord-skálát kapjuk meg, emelkedő sorrendben. Amennyiben a sorokat olvassuk, az öt Dúr, öt moll és öt szűkitett és két bővített fogást láthatjuk, más-más sorrendekben.

1. sor = A harmonikus a - moll skála hangjai  1. oszlop = IV. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
2. sor = A harmonikus a - moll skála ujjrendjei 2. oszlop = V. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
3. sor = Az am akkord öt fogása 3. oszlop = I. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
4. sor = A h félszűkített akkord öt fogása 4. oszlop = II. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
5. sor = A C+ akkord öt fogása 5. oszlop = III. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
6. sor = A dm akkord öt fogása  
7. sor = Az E akkord öt fogása  
8. sor = Az F akkord öt fogása  
9. sor = A gisz félszűkített hármashangzat öt fogása  

Letölthető tartalmak

  1. Harmonikus am skálára építhető hármashangzatok bontása
  2. A harmonikus am hangnem hangzatai a fenti táblázatok alapján


A melodikus moll skála

A dallamalkotás általánosan elfogadott elvei alapján egy adott skálán belül mindig a lehető legkisebb lépések, (egész és félhangok sorozata) hatnak a leginkább természetesnek. Ezen elvárásokat a harmonikus moll skála nem tudja maradéktalanul teljesíteni, hiszen a hatodik és hetedik hangja között másfélhang távolság van, mely épp az összhangzati összefüggések miatt alakult ki. Melodikus (dallami) szempontból azonban kívánatosnak tűnik, hogy a skála hatodik és hetedik hangja közötti másfélhang lépést kisebb hangköz váltsa föl. Ezt a legkönnyebben úgy érhetjük el, hogy a skála hatodik hangját is emeljük félhanggal. Az így kapott hangsort melodikus moll skálának nevezzük.

Nézzük ezen skála húronként három hangos ujjrendi megoldásait:

Íme mindez nagyban is:

Letölthető tartalmak

  1. Melodikus am skála húronként három hangos ujjrendjei


A harmonizálás és az akkordfogások létrehozása

Lássuk miként hat az akkordokra a hatodik hang megemelése. A harmonikus skála mintájára újabb három akkord megváltozása lesz az eredmény. Megfigyelhetjük, hogy már csak az I. fokokon nem történik változás a természetes moll skálára épített táblázathoz viszonyítva. Vagyis csak abban az akkordokban, amelyben nincs szerepe a felemelt g és f hangoknak.

A harmonikus moll skálánál megismert változások a III. V. VII. fokon található akkordok esetében itt már kézenfekvőek, s ugyanezen elv alapján változnak a további akkordok is...

A II. fokon található eddigi h félszűkített akkord kvintje f hangról fiszre módosult, ezért a szerkezete: Alaphang - moll terc - szűkített Kvint (szűkített hármashangzat) hangözökről, Alaphang - moll terc - Tiszta Kvint (moll hármashangzat) hangközökre módosult.

Az IV. fokon korábban található dm akkord terce f hangról fiszre módosult, ezért a szerkezete Alaphang - moll terc - Kvint (moll hármashangzat) hangözökről, Alaphang - Dúr terc - Kvint (Dúr hármashangzat) hangközökre módosult.

Míg a VI. fokon korábban található F Dúr akkord alaphangja f hangról fiszre módosult, ezért a szerkezete: Alaphang - Dúr terc - Kvint (Dúr hármashangzat) hangözökről, Alaphang - moll terc - szűkített Kvint (szűkített hármashangzat) hangközökre módosult.

Megállapíthatjuk, hogy bármely melodikus moll skála alapján számolt hangnemben az akkordok sorozata ugyanígy alakul majd: moll–moll–bővített– Dúr–Dúr–szűkített–szűkített–moll, a hangközök távosága pedig 1 egész, 1 fél, 4 egész, 1 fél.

Az akkordok (hármashangzatok) sorozata mindhárom sorban azonos:

                    am                    hm                   C bővített          D                            E                      fisz szűk. hh.   gisz szűk. hh.    am   

Nézzük meg a melodikus skálához igazított a – moll hangnem akkordjainak összes matematikai lehetőségét úgy, hogy csak a megismert öt Dúr, öt moll, öt szűkített és két bővített fogást alkalmazzuk. A felső sorban, a skála hangjait találjuk, az alatta elehlyezkedő sorban az ujjrendjeit, alatta pedig a hangnem akkordjait. 

Ugyanez egy táblázatban. A felső sorban, a skála hangjait, alatta az ujjrendjeit találjuk. Az alatta elehlyezkedő sorokban pedig a hangnem akkordjait. Amennyiben az oszlopokat olvassuk, az adott ujjrendben felállítható akkord-skálát kapjuk meg, emelkedő sorrendben. Amennyiben a sorokat olvassuk, az öt Dúr, öt moll és öt szűkitett és két bővített fogást láthatjuk, más-más sorrendekben.

1. sor = A melodikus a - moll skála hangjai  1. oszlop = IV. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
2. sor = A melodikus a - moll skála ujjrendjei 2. oszlop = V. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
3. sor = Az am akkord öt fogása 3. oszlop = I. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
4. sor = A hm akkord öt fogása 4. oszlop = II. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
5. sor = A C+ akkord öt fogása 5. oszlop = III. pzícióhoz tartozó ujjrend és az a - moll akkord-skála ebben az ujjrendben
6. sor = A D akkord öt fogása  
7. sor = Az E akkord öt fogása  
8. sor = Az fisz félszűkített akkord öt fogása  
9. sor = A gisz félszűkített hármashangzat öt fogása  


Letölthető tartalmak

  1. Melodikus am skálához igazított akkord fogások


A szűkített skála

A moll hangnem megértéséhez szükséges elemeznünk még a szűkített skálát, amely tulajdonképpen nem egyéb, mint a szűkített négyeshangzat hangjainak emelkedő sora. A mollban való játék végső formáját ugyanakkor e nélkül nem érthetjük meg teljes valójában, hiszen hangjainak elemzése közben - egy részről - új hanggal bővíti a megszólaltatható, eddig megismert 9 hangot - más részről - felfedi az összefügéseket és kapcsolatokat az eddig megismert valamennyi (természetes, harmonikus, melodikus) moll skálák között, ezzel utat mutatva a gyakorlati alkalmazásaik irányába.

Mivel a skálahangok megegyeznek a harmonikus moll skála VII. fokán és a melodikus moll skála VI. fokán található szűkített négyeshangzat hangjaival, így ennek a skálának összesen négy hangja van. Az alaphangtól elindulva a skálahangok között mindig mollterc (kisterc) hangköz található. Ujjrendi pzíciói is ennek megfelelően négy egymással teljesen megegyező formai képet mutató ujjrendet tesznek lehetővé.

Harmonikus moll skála VII. fokán található Gisz szűkített

A szűkített Skála ujjrendi megoldásai harmonikus moll esetében nagyon egyszerűen kivitelezhetők, hiszen ugyanezt az ujjrendet elindíthatjuk a 7. érintőtől (h-d-f-gisz), majd a 10 érintőtől (d-f-gisz-h), majd a 13, vagy az 1. érintőtől (f-gisz-h-d). Minden pozicíó azonos ujjrendet eredményez, hiszen a skálahangok is azonos távolságra helyezkednek el egymástól, kizárólag a skálahangok sorrendje fog változni

Melodiikus moll skála VI. fokán található Fisz szűkített

Ebben az esetben az akkord és a skála szerkezetéből fakadóan megjelenik egy eddig ismeretlen hang (disz) a rendszerben. A későbbiek során láthatjuk majd, hogy ez a hang nagyban befolyásolja a mollban való játék lehetőségeit.

A szűkített Skála ujjrendi megoldásai melodikus moll esetében is nagyon egyszerűen kivitelezhetők, hiszen ugyanezt az ujjrendet elindíthatjuk az 5. érintőtől (a-c-disz-fisz), majd a 8 érintőtől (c-disz-fisz-a), majd a 11. érintőtől (disz-fisz-a-c). Minden pozicíó azonos ujjrendet eredményez, hiszen a skálahangok is azonos távolságra helyezkednek el egymástól, kizárólag a skálahangok sorrendje fog változni


Moll skálák összegzése

Mint az látható, a moll hangnem lényegesen összetettebb képet mutat, mint a Dúr hangnem. A megismert skálák mindegyike (természetes moll, harmonikus moll, melodikus moll, szűkített) alkalmas önállóan (az önállóság alól kivételt csupán a szűkített skála jelent) és egymással keverve is dalok, művek komponálásra. A klasszikus zeneirodalom (de mára már a kortárs is) bővelkedik példákban, melyek közül jónéhányat mi is meg fogunk osztani itt az oldalon a gyakorlatok között.

Fontos megértenünk azonban azt az alapvető elmozdulást, amit a moll és szűkített skálák alkalmazása jelent a kezdetekhez képest. Kezdetben a kromatikus skála, mint minden skála kiindulási pontja - minden hangot és hangközt tartalmaz - számított alapvetőnek. Ennek hangközeit bontottuk Dúr és Természetes moll skálákra, amelyeket összefoglaló néven Diatonikus skáláknak nevezünk. A Dúr és a Természetes moll skálában az volt a közös, hogy hangjaik egymáshoz való távolságai csak egész és félhang távolságokat mutattak, valamint mindkét hangsor hét fokból állt. Ezt nevezhetjük diatonikus vezérlő elvnek. Ezzel szemben a harmonikus, melodikus és szűkített skálák már nem ezen elv alapján rendeződnek, különös tekintettel a hangok egymáshoz való távolságára. (Amint azt a következőkben látni fogjuk ez hatványozva így van akkor, ha elkezdjük ezen skálákat egyszerre, egyidőben alkalmazni.) Felmerülhet tehát a kérdés, hogy akkor mi az a rendező elv, amely szerint ezen rendszerek működése is megérthetővé vállhat? Ezt az elvet Kromatikának nevezik. Vigyázzunk, mert ez nem azonos a kromatikus skálával! Ezt a legjobban példázza az, hogy egy kromatikus skála meghallgatása után nem tudjuk eldönteni, hogy a hallott sorozat Dúr, vagy moll jellegű volt. Míg pl. egy kromatikai rendező elv szerint íródott moll hangnemű zenemű meghallgatása után (akkor is, ha az mind a 12 hangot tartalmazza dallami és összhangzati összetevőiben is) a hangnemérzet megmarad, azt - legkésőbb a mű végén - felismerjük. Ugyanez az elv figyelhető meg az összhangzatok esetében is, amikor megismerjük a kilences akkordot, (öt egymásra épített hang - 1-3-5-7-9) ahol a kilencedik hang már nem a diatonia vezérlőelve szerint építhető az alap négyeshangzatra, hanem a kromatika vezérlőelve szerint. (Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ahol a fizikai törvények fölülírják az egyszerű matematikai összefüggéseket.) Épp ezen vezérlőelv megjelenése indokolja, hogy tovább bővítsük ismereteinket az összhagzatokról, s épp ezen vezérlőelv miatt nem képesek a hármashangzatok kellően kifejezni az ebben a rendszerben való harmonizálást, és annak lehetőségeit sem.

Lássuk most, hogyan és mely skálák együttes használatával jutunk közelebb a kromatikai vezérlőelv megértéséhez. Abban az esetben, ha az eddig megismert skálák közül a Természetes mollt, valamint a harmonikus moll skála VII. fokán található szűkített, majd pedig a melodikus moll skála VI. fokán található szűkített skálákat vetítjük egymásra egy 10 hangból álló sorozatot kapunk. (Az egyszerűség és a könnyen számolhatóság miatt a példáinkat am hangnemben mutatjuk.)

  1. A természetes am skála hangjai: a-h-c-d-e-f-g-a
  2. A harmonikus am skála VII. fokán található szűkített skála hangjai: gisz-h-d-f
  3. A melodikus am skála VI. fokán található szűkített skála hangjai: fisz-a-c-disz
  4. A három skála hangjai egyidőben, emelkedő sorrendben: a-h-c-d-disz-e-f-fisz-g-gisz-a

Ezt a skálát nevezzük kiegészített moll skálának. Valójában inkább egy kromatikus skálához hasonlít, mivel két hang (aisz és cisz) híján az is. Megtalálhatjuk benne egyszerre a természetes (a-h-c-d-e-f-g-a), a harmonikus (a-h-c-d-e-f-gisz-a) és a melodikus (a-h-c-d-e-fisz-gisz-a) moll, valamint a szűkített skálák (gisz-h-d-f, valamint fisz-a-c-disz) hangjait. Ugyanakkor itt még erősebben igaz a korábban is állandóan ismételgetett törvény, miszerint a skálák nem önmagukért valók, szerepük a dallamhangok pontos helyének meghatározása.

Ettől már csak akkor kerülhetünk közelebb a kromatikus rendszerhez, ha azzá is tesszük. Láthattuk, hogy a kiegészített moll skálából már csak az aisz és a cisz hangok maradtak ki. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy milyen összhangzat alapkövei lehetnének e hangok, akkor azt az észrevételt tehetjük, hogy az eddigi - eredendően nem a Természetes am skála hangokról induló - hangzatok minden esetben szűkített négyeshangzatot hoztak a rendszerbe. Így kézenfekvő lenne ezzel próbálkoznunk. Ennek értelmében aisz kezdőhangra a következő szűkített négyeshangzat és skála építhető: aisz-cisz-e-g. Így a kör bezárul... a kromatikus skáláról indultunk, majd különböző skálák egymásra vetítésével végül ugyanoda jutottunk. Azonban van egy lényeges különbség! Ezt a rendszert csak mint vezérlő elvet, nem pedig mint skálát használjuk, használhatjuk. A hangok száma természetesen 12, vagyis ugyanúgy mint a kromatikus skálánál minden hag megtalálható benne, de a célja merőben más... mégpedig az, hogy a vezérlő elv figyelembe vételével valamennyi hangot képesek legyünk egy adott moll hangnemben dallamhangként és összhagzatok hangjaiként felhasználni. Itt célszerű felfedni a kromatikus szó eredeti jelentését is, amely a következő: színes.

Kromatikusan gondolkodva tehát az a kezdőhangtól valamennyi törzs és módosított hang felhasználhatóvá válik:

a-aisz-h-c-cisz-d-disz-e-f-fisz-g-gisz-a

Azt kell megvizsgálnunk, hogy az így kapott hangsor minden hangjára képesek vagyunk-e akkordokat is építeni úgy, hogy eközben a moll hangnem érthetően megmaradjon. Ennek összegzésére és demonstrálására nézzünk egy összesítő táblázatot, amely az eddigi tudásunk (csak a korábbi fejezetekben leírtak és megtalálható tartalmak felhasználásával) alapján mutatja be, hogy milyen akkordok fordulhatnak elő egy kromatikus elven működő moll hangnemben. (szűk.hh.= szűkített hármashangzat, szűk.nh. = szűkített négyeshangzat)

(Az itt leírt táblázat nem az összes matematikai lehetőséget érinti, és teljes, hibátlan áttekintést csak a négyeshangzatok megismerése után alkothatunk.)

Letölthető tartalmak

  1. Részlet Yngwie J. Malmsteen - Evil Eye című dalából


Egyéb skálák, amelyek beleillenek a rendszerbe

A teljesség igénye nélkül megjelenítünk még két olyan skálát, amelyek igen-igen gyakran hangzanak el a moll hangnemekben. Ezek elméleti szerepüket tekintve nem létre hozó részei a moll hangnemnek, de kiválóan mutatják hogy a zenei szabadság határtalan, hiszen az alábbi skálák minden további elméleti erőlködés nélkül megtalálható és alkalmazható "színei" bármely moll hangnemnek. A Magyar moll skála már nevéből fakadóan sem igényel külön magyarázatot, az egész-félhangos szűkített skála pedig ma már szinte minden gitáros "fegyvertárában" megtalálható.

A magyar moll skála

Olyan moll skála, amelynek az alaphangjától számított negyedik és hetedik hangját félhanggal felemelve játsszuk. Pl.: a-h-c-disz-e-f-gisz-a

Egész-félhangos szűkített skála

A szűkített skálának létezik egy olyan megoldása is melyben az egész és fél hangok szabályszerűen követik egymást. Pl.: a-h-c-d-disz-f-fisz-gisz-a

Instrument Reklám ©2017 | Tel: +36309665142 • Cím: 1148 Budapest, Miskolci u. 9. Fsz/1.