X. Fejezet - A hármashangzat

2013. október 10. 08:18

A hármashangzatok az akkordok legegyszerűbb alakjai. Hármashangzatot nyerhetünk, ha egy tetszés szerinti alaphanggal egyidejűleg megszólaltatjuk annak tercét és kvintjét is. Azt hogy miért a tercet és a kvintet szólaltatjuk meg az alaphanggal együtt, nagyon hosszas és körülményes lenne kifejteni, ezért csak röviden utalnék e viszony kialakulására. Bármely hangot megszólaltatva nemcsak az adott hangot halljuk, hanem vele együtt megcsendül a felharmonikus vagy részhangok egész sora is. Ezek együttes zengése eredményezi a hangot abban a formában, ahogy azt halljuk. Abban az esetben, ha megvizsgáljuk valamely hang megcsendülő fel- vagy részhangjait, azt az észrevételt tehetjük, hogy legerősebben az alaphang részhangjai, majd a kvinté és a Dúr-tercé csendülnek meg. Ezért azt mondhatjuk, hogy a terc és a kvint eleve része az alaphangnak, s ily módon a legtermészetesebb összetevői lehetnek egy hármashangzatnak.

A hármashangzatnak négy féle alakja létezik: alaphang + Dúr-terc + kvint = Dúr akkord,  
alaphang + moll-terc + kvint = moll akkord. Mindkét  alapvetô hármashangzatnak létezik egy – egy módosított alakja is: a Dúr akkord kvintjének felfelé módosításával kapjuk a bôvített hármashangzatot. Míg a moll akkord    kvintjének lefelé módosításával kapjuk a szûkített hármashangzatot. Ez a fizikai alapokon nyugvó magyarázat.   A matematikai magyarázat ennél lényegesen egyszerûbb. Mivel csak két féle tercet különböztetünk meg, a Dúr-tercet és a moll-tercet, a hármashangzatok pedig e kettôbôl épülnek fel, matematikai variációjuk összesen négy lehetôséget ad. Az egyszerû hármashangzatokat tulajdonképpen felfoghatjuk két terc egymásra építésének. Ennek értelmében      a Dúr hármashangzat nem más, mint egy egymásra épített Dúr-terc és egy ezt követô moll-terc. A moll hármashangzat ennek épp az ellenkezôje, egy egymásra épített moll-terc és egy ezt követô Dúr-terc. A bôvített hármashangzat: egymásra épített két Dúr-terc. A szûkített hármashangzat: egymásra épített két moll-terc. Minden egyéb akkord erre   a négy alapvetô hangzatra építhetô, ezért különösen fontos, hogy tökéletesn megértsük felépítésüket.
 

A hármashangzatnak négy féle alakja létezik:

1. alaphang + Dúr-terc + kvint = Dúr akkord (hármashangzat).
2. alaphang + moll-terc + kvint = moll akkord (hármashangzat).

Mindkét alapvető hármashangzatnak létezik egy – egy módosított alakja is: a Dúr akkord kvintjének felfelé módosításával kapjuk a bővített hármashangzatot. Míg a moll akkord kvintjének lefelé módosításával kapjuk a szűkített hármashangzatot.

3. alaphang + Dúr-terc + bővített kvint = bővített akkord (hármashangzat).
4. alaphang + moll-terc + szűkített kvint = szűkített akkord (hármashangzat). 

Ez a fizikai alapokon nyugvó magyarázat. A matematikai magyarázat ennél lényegesen egyszerűbb. Mivel csak két féle tercet különböztetünk meg, a Dúr-tercet és a moll-tercet, a hármashangzatok pedig e kettőből épülnek fel, matematikai variációjuk összesen négy lehetőséget ad. Az egyszerű hármashangzatokat tulajdonképpen felfoghatjuk két terc egymásra építésének. Ennek értelmében...  

1. A Dúr hármashangzat nem más, mint egy egymásra épített Dúr-terc és egy ezt követő moll-terc.
2. A moll hármashangzat ennek épp az ellenkezője, egy egymásra épített moll-terc és egy ezt követő Dúr-terc.
3. A bővített hármashangzat két egymásra épített Dúr-terc.
4. A szűkített hármashangzat két egymásra épített moll-terc.

Minden egyéb akkord erre a négy alapvető hangzatra építhető, ezért különösen fontos, hogy tökéletesn megértsük felépítésüket.  

A C – Dúr skála valamennyi hangjára építhetünk hármashangzatot úgy, hogy a hangzatok építéséhez csak a skálába tartozó hangokat használjuk. Az így kapott lépéseket fokoknak nevezzük és római számokkal sorszámozzuk csakúgy, mint a skálák pozícióinál tettük. A római számok segítségével természetesen párokba is rendezhetjük a hármashangzatokat, a skálák pozícióival (a skálák melódikus, azaz a dallamalkotás eszközei, míg a hármashangzatok harmonikus, vagyis a kíséret eszközei). Mindkét esetben ugyanazt a hét hangot (skálát) használtuk fel, csak míg a skála, a hangok magasság szerinti rendezése, addíg a hármashangzat ugyanezeket a hangokat terc-lépésenként csoportosítja. 

Az eddigiek figyelembe vételével elkészíthetünk egy olyan táblázatot, amely a C-Dúr skála valamennyi hangjára hármashangzatot épít. Figyeljük meg a felső sorban a fokok számozása közötti nyilakat, amelyek a hangok közötti távolságot mutatják. (2 egymást követő egész csak Dúr-tercet eredményezhet, ha azonban félhang is kerül a tercbe, mindenképp moll-terc lesz a végeredmény.)

Mivel a hármashangzatok hangjai nem véletlenszerûen rendezôdtek ebbe a sorozatba, hanem a Dúr skála jellegzetes hangközeinek eredményei, megállapíthatjuk, hogy bármely Dúr hangnemben az akkordok sorozata ugyanígy alakul:

Mivel a hármashangzatok hangjai nem véletlenszerűen rendeződtek ebbe a sorozatba, hanem a Dúr skála jellegzetes hangközeinek eredményei, megállapíthatjuk, hogy bármely (nem csak a C-Dúr) Dúr hangnemben az akkordok sorozata ugyanígy alakul:Dúr–moll­–moll–Dúr–Dúr–moll–szűkített–Dúr, a hangközök távosága pedig 2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél. Vagyis ha egy másik kezdőhangra építem fel a rendszert, akkor a hangok - és ezáltal az akkordok - neve megváltozhat, de a rndszerben megismert sorozat (Dúr–moll­–moll–Dúr–Dúr–moll–szűkített–Dúr) más kezdőhangokról indítva is állandó marad.

Hangnem: Az a nagyobb zenei halmaz, amelyben a melódikus és harmonikus eszközök (skálák, akkordok) összetartozását akkor is érezzük, ha azok nem magasság szerinti sorban kerülnek előadásra.

Az előzőek alapján megállapíthatjuk továbbá, a hármashangzatok (akkordok) és a Dúr skála összetartozását. (Ebbe természetesen a Dúr skála valamennyi ujjrendbeli formáját beleértve.) A hangok ily módon való összetartozását hangnemnek nevezzük. Ezen hangok erős összetartozását akkor is érezzük, mikor a hangok nem magasságuk szerint következnek egymás után. Összefoglalva az eddig tanultakat láthatjuk, hogy egy hangnem harmonikus, hangzatok útján való kifejezésének eszközei az akkordok. A hangnem melodikus, azaz dallamok útján való kifejezésének eszközei a skálák. A végletekig leegyszerűsítve: egy Dúr hangnem, az előzőekben ismertetett hét akkordból és a hozzájuk társítható skálák hét pozíciójából tevődik össze. Amennyiben az egyik zenész a hét akkord közül vállasztva zenei kíséretet szollgáltat, a másik pedig a hét skálában található hangokon dallamjátékot játszik, azonos hangnemben történő játékuk miatt, értékelhető zenei produkció jön létre.

Fontos megértenünk, hogy az eddig tanultak nem csak a példaként felhasznált C-Dúr hangnemre vonatkoznak. Ugyanez a Dúr hangnem, a hangszeren található összes hangról elkezdhető és ugyanilyen módon felépíthető, hiszen a Dúr skála – s a skálából kiszámolható akkordok – nem hangjaik neve miatt alakultak ki, hanem a hangok között található távolságok miatt. Vagyis minden Dúr skála hangközei azonosak (2 egész, 1 fél, 3 egész, 1 fél) ugyanúgy, mint minden Dúr, vagy moll, vagy bővített, vagy szűkített akkord hangközei is. A skálák, vagy az akkordok neve, csak a megszólaltatás helyét mutatja. Matematikai értelemben nincs különbség a C-Dúr és a fisz-Dúr skála, vagy akkord között, mivel hangközeik azonosak. Nevük csak az elhelyezésüket segíti, tehát a fogásaik, ujjrendjeik is teljesen megegyeznek, csak más-más magasságban kell elkezdenünk ôket.


A gitáron található prím hangközök (egyező hangok más-más húrokon) miatt, minden hármashangzatot – alaphelyzetben – három különböző fogással szólaltahatunk meg. (Alaphelyzetnek nevezzük egy hangzatnak azt az állását, amikor a hangzat hangjai: alaphang (1), terc (3), kvint (5) – ebben a sorrendben – növekvő magasságban követik egymást.) Ennek értelmében, a négy alapvető hármashangzatnak, tizenkétféle fogásmódja hozható létre. Ezeket a hangzatokat bármelyik kezdőhangra felépíthetjük, és olyan nevű Dúr, bővített, moll, vagy szűkített hangzatot kapunk, amely hangról az építkezést elindítottuk. (A fogólapok grafikái alá szándékosan nem tettem számozást, hiszen a nyakon bárhol, bármelyik húrról indítva igazak az ábrák. A G-H húrok esetében azonban a manuálisan kell elvégeznünk a hangolásból fakadó eltolódások kompenzálását.)

Az előzmények ismeretében nézzük a C – Dúr hangnem hangzatainak kibontását az akkordok alaphelyzetében: 

Ezen  hangzatok  gyakorlásakor  váltott pengetést használjunk, s a hangzatokat egy majd két oktávval magasabban is játsszuk el.

Mielőtt továbblépnénk... Ennek a fejezetnek a címe: A hármashangzat. Ugyanakkor számtalan helyen megjelenik az akkord kifejezés is. Vajon akkord-e a hármashangzat? Miért használjuk egyszer ezt a kifejezést, máskor pedig az akkord szót? A hármashangzat - szigorú értelemben - nem akkord, mivel az akkord elengedhetetlen feltétele, hogy négy különböző hang jelenlenjen meg a hangzatban. Ugyanakkor egy gitárra felépített hármashangzat fogása minimum 4 húron történik, ezért legalább az egyik hang oktávja is megszólal az "akkordban". Más esetekeben 5, vagy 6 húrra felépített fogásoknál több hang oktávjai is megszólalnak. Egy ideje, kb. 20-25 éve - még a kottaírásban is - az oktávot - nem csak fizikai értelemben, hiszen ez korábban is így volt - külön hangnak tekinti a zenetudomány. Ebben az értelemben, ha egy hármashangzathoz még valamely hang oktávját is megszólaltatjuk, akkor "teljesül a négy különböző hang" megjelenése, és a hangzat akkordnak nevezhetővé válik. Persze ez mégsem olyan, mint amikor 1-3-5-7, vagyis alaphang-terc-kvint-szeptim hangözökből építünk fel egy valódi akkordot, de ez is elterjedté vált szerte a világban így érdemes tudnunk, hogy találkozhatunk vele így is és úgy is.

Letölthető tartalmak

  1. A C-Dúr skálában bontható hármashangzatok

Instrument Reklám ©2017 | Tel: +36309665142 • Cím: 1148 Budapest, Miskolci u. 9. Fsz/1.