XX. Fejezet - A négyeshangzat

2013. október 10. 07:57

Négyeshangzatnak nevezzük azt az akkordot mely alaphang, terc, kvint és szeptim hangközökbôl áll. Példáinkban C – Dúr és a – moll hangnem hangsorára építünk négyeshangzatokat.

Lássuk először a C-Dúr skálára építhető sorozatot:

Az akkordok szerkezete minden esetben attól függ, hogy milyen hármashangzat találkozik milyen szeptim hangközzel. Alapvetően négy különböző hármashangzatot (Dúr, moll, Bővített, szűkített) és két szeptim hangközt (Dúr/Nagy és moll/kis) ismerünk. Ebből fakadóan egy egyszerű szorzás végrehajtásával megkapható a matematikai lehetőségek száma, amely 4x2, azaz 8. A Dúr hangnemben azonban csak négy együttállás figyelhető meg:

  1. Dúr hármashangzat+Dúr szeptim = Major szeptimakkord (I. és IV. fokon)
  2. Dúr hármashagzat+moll szeptim = Domináns szeptimakkord (kizárólag V. fokon)
  3. moll hármashangzat+moll szeptim = moll szeptimakkord (II. III. és VI. fokon)
  4. szűkített hármashangzat+moll szeptim = félszűkített szeptimakkord (VII. fokon)

Moll skálára építkezve a kép egy kissé bonyolultabbá válik. Itt a harmonikus moll skálát alkalmazva bontjuk az akkordokat hangjaikra (a természetes és a melodikus moll skálákra épülő sorozatot a lenti táblázatban találhatjuk meg). Ebben az esetben minden fokra egy-egy teljesen eltérő akkordszerkezet építhető:

  1. moll hármashangzat+Dúr szeptim = moll/major szeptimakkord (I. fokon)
  2. szűkített hármashangzat+moll szeptim = félszűkített szeptimakkord (II. fokon)
  3. Bővített hármashangzat+Dúr szeptim = Bővített Major szeptimakkord (III. fokon)
  4. moll hármashangzat+moll szeptim = moll szeptimakkord (IV. fokon)
  5. Dúr hármashagzat+moll szeptim = Domináns szeptimakkord (kizárólag V. fokon)
  6. Dúr hármashangzat+Dúr szeptim = Major szeptimakkord (VI. fokon)
  7. szűkített hármashangzat+szűkített szeptim = szűkített szeptimakkord (VII. fokon)

Ezen hangzatok természetesen felépíthetők bármely Dúr vagy moll hangnem azonos fokaira. Az áttekintést megkönnyíti az alábbi táblázat, ahol azt láthatjuk, hogy hogyan alakulnak az akkordok Dúr, természetes moll, harmonikus moll és melodikus moll skálákhoz igazítva:


Az akkordfogások létrehozása és az egyes akkordok részletes magyarázata - A domináns szeptimakkord (7)

A domináns szeptimakkord Dúr és moll hangnemben egyaránt Dúr hármashangzat + mollszeptim hangközökből épül és mindkét hangnemben az ötödik fokon található (kivéve a melodikus moll skálát). Ezen hangzat éppoly természetes akkordalak, mint bármely hármashangzat, hiszen a természetes felhangok sorozatában az alaphang, terc, kvint hangközök után a mollszeptim jelentkezik, így az az alaphangban eleve benne rejlő részhang. Ennek igazolására lássuk a " c " hang tizenegy legerősebben és ezáltal legjobban kimutatható felhangját.

A felhangok sorozatát összevetve a " c " hangra épített dominánsszeptim akkorddal láthatjuk, hogy az eredmény igazolja a fent állítottakat. Az első hét legerősebben megszólaló felharmonikus hang: háromszor az alaphang, kétszer a kvint, egyszer a Dúr/nagy terc és egyszer a moll/kis szeptim.

A domináns szeptimakkordnak kétféle alakja létezik, teljes és hiányos alak. Teljes alaknak nevezzük abban az esetben, ha az akkordnak mind a négy hangját megszólaltatjuk és hiányos alaknak abban az esetben, ha az akkord kvintjét kihagyjuk. Kizárólag a kvint maradhat el, hiszen a szeptim elmaradásával nem volna többé négyeshangzatról szó, a terc nélkül pedig nem tudnánk megállapítani hogy az akkord Dúr vagy moll, az alaphang kihagyásával pedig hetedik fokú hármashangzatot eredményeznénk. A kvint kihagyása viszont azzal indokolható, hogy mint erős természetes felhang, eleve jelen van az alaphang zengésében.

A következőkben találhatjuk a domináns szeptimakkord skála ujjrendekhez igazítható teljes és hiányos alakjainak legfontosabb fogásmódjjait. Ezen akkordfogások természetesen mind felépíthetők bármely skála megfelelő fokára, vagyis elcsúsztathatjuk őket a kívánt alaphangra. Azért is látjuk egymás alatt eltolva az egyes fogásokat, mert így beaznosítható, hogy az egyes pozíciók mely pontokon fedik egymást, illetve mely hangjaik egyeznek meg.


A major szeptimakkord (maj7 vagy  ∆7)

A major szeptimakkord: Dúr hármashangzat + Dúrszeptim hangközökbő épül. Ilyen akkordot találhatunk Dúr hangnemben az I. IV. fokon és moll hangnemben VI. fokon. Kivéve a melodikus moll skálát.


A moll szeptimakkord (m7)

A moll szeptimakkord: moll hármashangzat + mollszeptim hangközökből épül és minden esetben Dúr hangnem II. III. VI. és moll hangnem IV. fokán található. Kivéve a melodikus moll skálát.


A moll/major szeptimakkord (m/maj7)

A moll/major szeptimakkord: moll hármashangzat + Dúrszeptim hangközökből épül és kizárólag moll hangnem I. fokán található.


A bővített major szeptimakkord (maj7(5#) )

A bővített major szeptimakkord: bővített hármashangzat + Dúrszeptim hangközökből épül és kizárólag moll hangnem III. fokán található.


A félszűkített szeptimakkord (ø7 vagy  m7(5b)  vagy  m(7 - 5) )

A félszűkített szeptimakkord: szűkített hármashangzat + mollszeptim hangközökből épül és Dúr hangnem VII. valamint moll hangnem II. fokán található. Kivéve a melodikus moll skálát.


A szűkített szeptimakkord (o vagy dim7)

A szűkített szeptimakkord: szűkített hármashangzat + szűkített szeptim hangközökből épül és kizárólag moll hangnem VII. fokán található. Kivéve a melodikus moll skálát, ahol a VI. fokon is ilyen akkordot találunk. A szűkített szeptimakkord összes fordítása egyenlő értékűnek tekinthető mivel a hangzat hangjai egymástól egyenlő távolságra helyezkednek el. (Lásd szűkített skála ahol a skála hangjai mindig mollterc távolságra vannak egymástól.) Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy bármelyik fogást egy mollterccel feljebb, vagy lejjebb csúsztatva ugyanazokat a hangokat találhatjuk meg az akkordban, de mindíg más-más sorrendben. Ez a tény kissé bonyolítaná az akkordok elnevezését, ezért az az általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a szűkített akkord mindíg a legmélyebb hangjáról kerül elnevezésre.


C – Dúr skálára épített szeptimakkordok kibontása
 
Az akkordok alaphelyzetében történő bontását láthatjuk, két – két ujjrendi megoldással. Ezen akkordbontások a későbbiekben az arpeggio játéktechnika egyik fontos alapjaként térnek vissza. (arpeggio = bontás) Letölthető gyakorlatok formájában ezen bontások megtalálhatók a XVIII. Fejezet - Egyéb skálák (Gyakorlatok - Az irányba pengetés és szólisztikus akkordbontás) oldal alsó szakaszában.
 
 
Harmonikus am skálára épített szeptimakkordok kibontása
 
Az akkordok alaphelyzetében történő bontását láthatjuk, két – két ujjrendi megoldással. Ezen akkordbontások a későbbiekben az arpeggio játéktechnika egyik fontos alapjaként térnek vissza. (arpeggio = bontás) Letölthető gyakorlatok formájában ezen bontások megtalálhatók a XVIII. Fejezet - Egyéb skálák (Gyakorlatok - Az irányba pengetés és szólisztikus akkordbontás) oldal alsó szakaszában.
 

A szeptimakkord megfordításai:

A szeptimakkord megfordításainál minden esetben teljes alakban szerkesztünk, soha nem használunk hiányos alakot.


A négyes hangzatok könnyebb megértése végett lássunk egy másik megközelítést. A szeptim akkord felfogható két hármashangzat oly módon való egyesítésének is, amikor valamely hármashangzathoz hozzáadjuk a diatonikus hangsorban előtte álló fokra épített hármashangzat alaphangját egy oktávval magasabban. Pl.: Az I. fokon álló hármashangzathoz a VII. fok alaphangját vagy a III. fok hármasához a II. fok alaphangját stb.


Gyakorlatok - A tapping technika (tapping = ütögetés, kopogtatás)

Ennek a technikának a lényege, hogy a pengető kéz valamelyik ujjával (vagy több ujjal egyidőben) szólaltatjuk meg a hangokat, oly módon, hogy a kívánt hangot a pengető kéz ujjával megütjük majd ugyanennek a mozdulatnak a folytatásaként a megütött hangot az ütő ujjal elpengetjük, így megszólaltatva az alatta lefogott hangot vagy hangokat. Természetesen a sorrend lehet fordított is, ilyenkor először az ütő ujjal elpengetjük a hangot majd ezt követően ütjük meg a fölötte megszólaltatni kívánt másik hangot. 

37. gyakorlat

T = tapping. A pengető kéz valamely ujjával megütjük a hangot majd közvetlenül ezután elpengetjük, ezzel megszólaltatva az utána következő hangot. (ez esetben az üres húrt) Az utána következő hangokat már hagyományos legato játéktechnikával szólaltajuk meg. Tehát a hangokat lefogó kézzel ütjük majd elpengetjük a megadott hangokat.  A második ütemben látható példában az első hangot az ütő kéz valamely ujjával pengetjük el. A további hangokat hagyományos legato technikával, majd az utolsó hangot tapping (T).

Letölthető tartalmak

  1. 38. gyakorlat - egyszerű tapping gyakorlat - egy húron


 

Letölthető tartalmak

  1. 39. gyakorlat - akkordok bontása tapping technikával - egy időben, egy húron


 

Letölthető tartalmak

  1. 40. gyakorlat - skála gyakorlat tapping technikával


Letölthető tartalmak

  1. 41. gyakorlat - Ennél a gyakorlatnál megfigyelhetjük az arpeggio és a tapping játéktechnikák ötvözését. A megvalósításnál ügyeljünk a lefogó kéz üres húrra történő elpengetéseire és az azt követô visszaütésekre. FIGYELJÜNK A JELZÉSEKRE!


 

Letölthető tartalmak

  1. 42. gyakorlat - Ennél a gyakorlatnál hagyományos skálát játszunk tapping technikával, szekvenciális lépésekkel haladva fölfelé. A gyakorlat kritikus pontja minden esetben a húrok első hangjának megszólaltatása. Ezen hangokat ugyanis elpengetéssel kell megszólaltatnunk viszont nem használhatjuk azt az ujjunkat amely az ütést hajtja végre. Ezért az ütő ujj (T) melletti ujjunkkal hajtjuk végre az elpengetést. Ezt az ujjat p2 jelzéssel láthatjuk majd kottában. A kezdő hangot az ütő ujjal pengetjük el.


Letölthető tartalmak

  1. 43. gyakorlat - Ebben az gyakorlatban akkordokat játszunk a tapping technika segítségével oly módon, hogy a lefogó kéz az alsó tartományban hiányos alakú akkordokat szólaltat meg, az ütő kéz pedig a hiányzó hangokat szólaltatja meg a felső tartományokban. Az alsó tartományban minden hangot ütéssel (h), a felső tartományban pedig minden hangot tapping (T) technikával szólaltatunk meg. A tapping ez esetben mindig két-két hangot jelent, tehát az ütő kéz két ujját kell egyidőben használnunk. Így az alsó tartományban mindig a gyakorlat akkord kíséretét, a felső tartományban pedig a dallamot szólaltatjuk meg.

Instrument Reklám ©2017 | Tel: +36309665142 • Cím: 1148 Budapest, Miskolci u. 9. Fsz/1.