XXI. Fejezet - A kilences akkord

2013. október 9. 07:53

Kilences akkordnak nevezzük azt a hangzatot amely alaphang, terc, kvint, szeptim és az oktávon túli Dúr szekund (nóna, oktávon túli egészhang) hangközökből épül. A kilences akkordot már egyszerűen­­ kiterjesztett (Extended) akkordnak nevezzük, mely azt jelenti, hogy az akkord hangjai, annak szerkesztése folytán az oktávon túli hangokra is kiterjednek.

A jellemző hangközök alapján megállapíthatjuk, hogy minden kilences akkord szeptim akkord is egyben, azonban az akkord jelölésénél a szeptim hangközt külön nem jelöljük, mivel azt eleve egyértelműnek vesszük. (Ezalól csak az a kilences akkord jelent kivételt, ahol a kilencedik hangot valamely irányba módosítójel segítségével megváltoztatjuk. Pl.: 7(9b); 7(9#) Az ilyen akkordot módosított kilences akkordnak nevezzük.)

A kilences akkordnak három alakja létezik: teljes, hiányos és módosított alak. A teljes alakban az 1, 3, 5, 7, 9 hangközök egyidejűleg szerepelnek, a hiányos alakból vagy a kvint vagy a szeptim hangköz hiányozhat (utóbbit hozzáadott kilencesnek nevezzük, lásd add9). A módosított alakban pedig a kilencedik hangot valamely irányban módosítjuk (lásd fent, illetve az alábbi magyarázatban).

A kilences akkord az első, amelynél már nem pusztán a diatoniai vezérlőelvet vesszük figyelembe, hanem megjelenik a kromatika, mint vezérlőelv, mivel az akkordot építő hangközök szerkezetét alapvetően a természetes felhang rendszerhez igazítjuk (lásd előző fejezet, a táblázatok alatt, kilencedik legerősebben megszólaló részhang az oktávon túli Dúr szekund). Ezért nem a Dúr, vagy a moll skálák (tehát a diatonikus hangsorok) hangözeinek sorozatához ragaszkodunk az akkord építésekor.

Ennek eredményeként a Dúr hangnem III. és VII., valamint a moll hangnem II. és V. fokán található akkordok esetében az a helyzet áll elő, hogy az akkord szerkesztésének szabályai szerint a kilencedik hang, minden esetben félhanggal magasabban található majd, mint a skála szerint számolt kilencedik hang. (Pl.: C – Dúr hangnem III. fokára úgy építhetünk 9-es akkordot, hogy a skála szerinti építkezés a következő sorozatot eredményezi: 1-e, 3-g, 5-h, 7-d, 9-f.) Azonban az akkordépítés szabályai szerint az oktávon túli Dúr szekund ebben az esetben nem az “f” hang, hanem a “fisz”, tehát: 1-e, 3-g, 5-h, 7-d, 9-fisz. Vagyis az ily módon létrejövő akkord – diatonikus hangsorok használatánál – már nem lenne alkalmazható, hiszen 9. hangja nem szerepel a skálában. Ebben az esetben  vagy módosítanunk kell a 9. hangot, hogy az igazodjon a skála hangjaihoz. (Ennek értelmében a 9. hangot le kell szállítanunk egy félhanggal, s így az akkord neve – diatonikus hangsorok használatánál – nem Em9, hanem az akkord építés szabályait figyelembe véve Em7(9b) lesz.) Vagy olyan skálát, skálákat kell használnunk az "új" akkordkészlethez, melyek igazodnak is ahhoz.

A moll hangnem VII. fokán található szűkített szeptim akkord esetében nincs kiterjesztés, tehát az akkordot nem építjük tovább, hiszen szerkezetének épp az a lényege, hogy a négy egymást követő mollterc utáni ötödik hang már ismét az első, azaz az alaphangja lesz. Ezt az önmagába való visszafordulást fejezi ki az akkord jelzése is, amely a név után elhelyezett kör!

Ezen hangzatok természetesen felépíthetők bármely Dúr vagy moll hangnem azonos fokaira. Az áttekintést megkönynyíti az alábbi táblázat, ahol azt láthatjuk, hogy hogyan alakulnak az akkordok Dúr, természetes moll, harmonikus moll és melodikus moll skálákhoz igazítva:

Ebben az esetben a variációk száma már jelentős. Itt kell felhívnom a figyelmet arra a tényre, amelyről már korábban is ejtettünk szót. A kromatika, mint vezérlőelv használata a dallamalkotás színesítésére szolgál, ezért a módosított (alterált) akkordok olyan alakjai is igazolhatók játék közben, melyek a fenti táblázatban ugyan nem szerepelnek, de a skálák együttes használatával hangözeik megjeleníthetőek és az akkordok minden további nélkül felépíthetők annak ellenére, hogy a skálák külön-külön azt nem teszik lehetővé. (Soha ne feledjük, hogy a zeneelmélet nem más, mint az összes matematikai lehetőség pontos számbavétele!)

Az alap táblázatban öt módosítatlan és három módosított kilences akkord figyelhető meg:

Dominán sszeptim akkord+az oktávon túli Dúr szekund X9
Major szeptim akkord+az oktávon túli Dúr szekund Xmaj9
Moll szeptim akkord+az oktávon túli Dúr szekund Xm9
Moll/Major-szeptim akkord+az oktávon túli Dúr szekund Xm/maj9
Bővített Major szeptim akkord+az oktávon túli Dúr szekund Xmaj9(5#)
   
Domináns szeptim akkord+az oktávon túli leszállított Dúr szekund X7(9b)
Moll szeptim akkord+az oktávon túli leszállított Dúr szekund Xm7(9b)
Félszűkített szeptim akkord+az oktávon túli leszállított Dúr szekund Xm7(9b 5b)

 

A skálák együttes használatával további hét matematikai lehetőség nyílik számunkra:

Domináns szeptim akkord+az oktávon túli felemelt Dúr szekund X7(9#)
Domináns szeptim akkord+az oktávon túli felemelt Dúr szekund+felemelt ötödik hang X7(9# 5#)
Dominán sszeptim akkord+az oktávon túli felemelt Dúr szekund+leszállított ötödik hang X7(9# 5b)
Domináns szeptim akkord+az oktávon túli leszállított Dúr szekund+felemelt ötödik hang X7(9b 5#)
Domináns szeptim akkord+az oktávon túli Dúr szekund+felemelt ötödik hang X9(5#)
Domináns szeptim akkord+az oktávon túli Dúr szekund+leszállított ötödik hang X9(5b)
Moll szeptim akkord+az oktávon túli Dúr szekund+leszállított ötödik hang Xm9(5b)

 


A domináns kilences akkord (X9)


A major kilences akkord (Xmaj9)


A moll kilences akkord (Xm9)


A moll/major kilences akkord (Xm/maj9)


A bővített major kilences akkord (Xmaj9 5#)                                                                                                  A domináns 7(9b) akkord


Az Xm7(9b) akkord                                                                                                                           Az Xm7(9b 5b) akkord


X7(9#)                                                                  X7(9# 5#)                                                          X7(9# 5b)


X7(9b 5#


X9(5#)                                                                  X9(5b)                                                                 Xm9(5b)


A hozzáadott kilences akkord (add9) 

(Added=Hozzáadott)

Azt a hiányos alakban lefogott kilences akkordot, amelyből a szeptim hangköz hiányzik, hozzáadott kilences akkordnak nevezzük (add9) mivel ilyenkor a hármashangzathoz közvetlenül adjuk hozzá az oktávon túli Dúr szekundot és nem folyamatos építkezéssel érjük el azt.

Instrument Reklám ©2017 | Tel: +36309665142 • Cím: 1148 Budapest, Miskolci u. 9. Fsz/1.