A hanggal kapcsolatos alapfogalmak

2013. október 1. 08:39

Az alábbiakban megpróbáljuk a laikus számára is érthető módon elmagyarázni, mit is tesznek a hanggal az egyes effektek, mivel mit lehet elérni, mire való. A téma termé­szetesen nagyon összetett, biztosan lesz, ami kimarad ebből az anyagból, de igyekszünk az évek során felmerült leggyakoribb kérdésekre választ adni, és szétoszlatni egyes tévhiteket. Mindenek előtt néhány alapfogalmat kell tisztáznunk, melyek ismerete nélkül nem érthetjük meg az effektek működését sem.

A hang

A hang nem más, mint rezgések, amiket hallunk. Rezgőmozgást végez például a gitár húrja, ha megpengetjük. A húr megrezegteti a gitár testét, a test a rezgését átadja a levegőnek. Ennek hatására a levegőben sűrűsödések és ritkulások keletkeznek. Ezek a nyomásingadozások elvezetik a gitár hangját a fü­lün­kig (is). A hang természetesen nem csak a levegőben terjed, de ki szokott zenélni mondjuk, a víz alatt...

Azt, hogy ezt a hangot milyennek halljuk, több fizikai jellemző is egyszerre befolyásolja. Számunkra legfontosabbak a hang­ma­gas­ság, a hangszín, és a hangerô. Ezek a jellemzők mérhetők, megjeleníthetők, elektromos jellé alakíthatók és az effektberendezések által módosíthatók is. Tulajdonképpen az effektek célja nem más, mint a gitárunk húrjai által keltett (elektromos) rezgések és hullámformák deformálása, módosítása.

A hangmagasság 

A hangmagasság mértéke a frekvencia. A frekvencia a má­sod­percenkénti rezgések száma. Mértékegysége a Hz (Hertz). Például ha kétszeres frekvenciáról, azaz kétszeres rezgésszámról beszélünk, akkor az egy oktávval magasabb hangnak felel meg. Ez egy egyszerű fizikai szabály. Az emberi hallóképesség átlagos hallástartománya 20Hz - 16000Hz (16KHz) közé esik, logikusan az alacsonyabb rezgésszámtól a magasabb irányába haladva, emelkedik a hangmagasság.

Létezik azonban az úgynevezett szubjektív hangmagasság is, mely azt jelenti, hogy az egyes rezgéseket milyennek érzékeljük. A végletekig leegyszerűsítve a dolgokat, például egy mély hangot is érzékelhetünk élesen, vagy egy magas hang is lehet tompa.

A hangszín

A felharmonikus hangok felelnek a hang színéért, ezek az alaphang frekvenciájának egészszámú többszöröseihez tartozó hangok, melyek nélkül a hang színezetlen lenne. Így tehát kimondhatjuk, hogy
a hang színezetét, teltségét az alaphanghoz csatlakozó felharmonikus hangok adják meg. Ezek híján például, nem tudnánk különbséget tenni két azonos magasságú, de más-más hangszerből érkező hang között sem.

A hangerő

A hang erőssége nem más, mint a hanghullám „ener­giája”. Ez pedig a hullám amplitudójától függ, mely a hullámok legalsó és legfelső pontjai között mérhető távolság. A hangok, amiket hallunk, nagyon ritkán olyanok, mint az alábbi ábrán, mégis a legtöbb példánkat egy ilyen ábrán szemléltetjük majd. Ennek az az oka, hogy egy komplex hullámformán nehezen lenne megfigyelhető, a sokszor oly kis változás, melyet az effekt létrehoz, és amit a fülünk óriási változtatásnak érzékel. Amit az ábrán látunk, az egy szinuszhullám. Ez egy olyan hanghullám (nevezzük fizikai alaphangnak), mely nem tartalmaz felharmonikus hangokat, vagyis a hang színéért felelős összetevőket.  

Instrument Reklám ©2017 | Tel: +36309665142 • Cím: 1148 Budapest, Miskolci u. 9. Fsz/1.